A távollátás (hypermetropia) mint fénytörési hiba

A távollátás (latinul: hypermetropia) egy fénytörési hiba, melyet ezért nem is lehet szembetegségként definiálni. Esetében egy olyan látászavarról van szó, amellyel sokan rendelkeznek anélkül, hogy valójában tudnának róla.

Ennek oka, hogy erősség szerint a távollátásnak három osztályozása létezik, amelyből a gyenge és a közepes túllátást a szem automatikus módon kiegyenlíti. Emiatt is fontos részletesen megismerni a hypermetropiát – a legtipikusabb tünetektől kezdve, az anatómiai háttéren keresztül egészen a kezelési módokig –, mert így időben felismerheti és korrigálhatja azt.


Így működik a túllátó szem


A rövidlátás, a távollátás és az időskori távollátás közti különbség


A távollátás úgy is értelmezhető, mint a rövidlátás inverz változata, geometriai és optikai szempontból egyaránt. A látás során a fénysugár különböző fénytörő közegeken keresztül jut el az ideghártyához, aminek első állomása a szaruhártya, ezt követően pedig a szemlencse.

A szemnek ez a két része úgy töri meg végül a fényt, hogy az az ideghártyán egy pontban (sárga folton) fókuszálódjon, így alakul ki az éleslátás. Amíg a rövidlátás esetében ez az egyesülés az ideghártya sárga foltja előtt történik – azaz a fókuszpont a retina előtt van –, addig a túllátásnál a két töréspont általi fénynyaláb a retina mögött találkozna. A két látásprobléma hátterében álló kiváltó ok a szemgolyó mérete és a szaruhártya görbülete/törőereje, tehát

  • rövidlátásról van szó, hogyha a szemtengely túl hosszú és/vagy a szaruhártya domborúbb, mint az átlagos (ilyenkor a közeli tárgyak élesek, míg a távolban lévők homályosak),
  • távollátásról van szó, hogyha a szemtengely túl rövid és/vagy a szaruhártya laposabb, mint az átlagos (ilyenkor a távolban lévő tárgyak relatív élesek, a közeliek homályosak).


A hypermetropiát azonban meg kell különböztetni az időskori távollátástól is, amit a köznyelv öregszeműségként (=presbyopia) is emleget. Hatalmas különbség, hogy amíg a távollátó szem egy genetikailag örökölhető látászavar, addig az öregszeműség az élet természetes velejárója. A presbyopia egy bizonyos kor után mindenkinél jelentkezik – általában 40-45 év felett –, mert a szem alkalmazkodó képessége a kor előrehaladtával romlani kezd.


A hypermetropia mértéke szerinti osztályozás


Erősség szerint a távollátás három osztályba sorolható:


1) Gyenge távollátás


A fakultatív hypermetropia, avagy a gyenge távollátás a legtöbbek életében észrevehetetlenül mutatkozik csak meg. Ilyenkor általában nem derül ki, hogy szükség van a látás korrekciójára, ugyanis a szem végig (önmagától) alkalmazkodik, azaz természetesen kiegyenlítődik, míg nem elfárad, és

  • fejfájást,
  • szemfáradtságot,
  • alkalmi homályos látást,
  • rossz közérzetet

produkál. Sokszor olvasási nehézségként is felbukkan, ezért ha gyakran tapasztalja ezeket a tüneteket, mindenképp keressen fel egy optometrista szakembert!


2) Közepes távollátás


A relatív hypermetropia, avagy a közepes távollátás már nagyobb korrekciót kell alkalmazni. Ebben az esetben is igaz ugyan, hogy a szem alkalmazkodik az egyes helyzetekhez, de az idegrendszert jelentős mértékben terheli. Közepes túllátás gyermekeknél akkomodatív (alkalmazkodási) kancsalságot idézhet elő, ezért fontos a minél hamarabb történő kezelése.


3) Erős távollátás


Az abszolút hypermetropia egyenlő az erős felnőtkori távollátással. erős fokú távollátás esetén már nem kizárólag a közeli, de a távoli tárgyak is ugyanolyan homályba burkolóznak. és szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek egész nap, hogy élesen lássanak, korrekcióra van szükség, hogy élesen lássunk.


A távollátás kezelésének lehetőségei


Sokan nem tudják, de fontos információ, hogy sok ember távollátónak születik. Vannak, akiknél a növekedés során teljesen helyreáll az éleslátás, de léteznek olyanok is, akiknél sajnos később is megmarad a probléma – ezért is van rengeteg hypermetropiában szenvedő ember a világon. Szerencsére a túllátás korrekciójára több alternatíva is létezik, de az, hogy melyik számít hatékonyabb megoldásnak, mindenkinek maga számára kell eldöntenie. A mérlegelés közben érdemes feltennie az egyes szempontokra irányuló kérdéseket:

  • Milyen erősségű hypermetropiát szükséges kezelni?
  • A tevékenységi köreiben mennyire befolyásoló tényező például a szemüveg alkalmazása?


A kérdések megválaszolásával már könnyebb eldönteni, hogy a távollátási problémát végül pozitív dioptriájú konvex gyűjtőlencsékkel ellátott szemüveggel, kontaktlencsével szeretné korrigálni.


A hypermetropia kezelésével elkerülhető kockázatok


A távollátás mint fénytörési hiba már kisgyermekkorban kialakulhat, mi több, a látászavar valós következményei is ekkor jelentkeznek. Ahogyan arról már szó esett, közepes távollátás esetén megjelenhet az akkomodatív kancsalság.

A hypermetropia kockázatai között említendő még a zárt zugú zöldhályog, amelynek kialakulását a csarnokzug elzáródása okozza. Ilyenkor a csarnokvíz nem képes elfolyni, így a szemnyomás egészségtelen módon megnövekszik. Ennek hatására egyik napról a másikra agresszív látásromlás és fájdalom tapasztalható.


A távollátás diagnosztizálása


A távollátás diagnosztizálásra egy látásvizsgálat alkalmával kerül sor, aminek részét képezi:

  • egy tapasztalatokról/tünetekről szóló elbeszélgetés,
  • egy objektív mérési folyamat,
  • illetve egy szubjektív teszt,

mely során a páciens több szemüveglencse kipróbálásával is leolvassa a látásvizsgálati tábla betűit/számait. Ilyenkor a látóélességet mindkét szemen külön-külön is meghatározzák, a pontos dioptriát pedig egy szubjektív vizsgálattal állapítják meg.


Ahogyan arról már szó esett, a távollátás felismerése nem könnyű feladat, ezért a legjobb, hogyha évente minimum egyszer felméri a szeme funkcionalitását! Mivel a hypermetropia hátterében elsősorban genetikai okok állnak, távollátó szülőként elengedhetetlen, hogy a látásvizsgálatok végül a családi rutin részét képezzék, ezzel elkerülve a hypermetropia szövődményeinek kockázatát.

Üzlet keresés

Cikk ajánló – cikkek

Prada női napszemüvegek: stílus egyenesen Olaszországból

A Prada női napszemüvegei a funkcionalitás, a stílus és a tartósság jegyében készültek, így hosszú évekig szolgálhatnak.
Tovább

Polarizált lencsék

A polarizált lencse megszűri a kellemetlen visszaverődéseket, csillogásokat, ezért a szemünk irritációja is csökken, nem kell annyit hunyorogni sem.
Tovább

Kék fény elleni védelem

A kék fényről egyre többet hallunk mostanában, hiszen nem csak szemfáradtságot okozhat, hanem még alvászavarokat is. Órákat ülünk monitorok előtt, még azok is, akiknek munkájukból eredően nem is kellene. Kék fényt bocsájtanak ki nem csak a digitális eszközök, hanem a mesterséges fényforrások is.
Tovább

[ErrorDialogTitle]

Siker

A termék sikeresen a kosárba került