A látásromlás okai és tünetei

A látásromlás okai közül a leggyakoribbak a fénytörési hibák:

• a rövidlátás,
• a távollátás,
• az asztigmatizmus (kontúrtalan látás) és
• a 40-50 éves kor között jelentkező presbyopia (öregszeműség),

amelyek szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálhatók.

A tüneteket a következő betegségek is kiválthatják:

• a magas vérnyomás,
• a szklerózis multiplex,
• a makula degeneráció (sárgafolt-sorvadás),
• a szürkehályog,
• a zöldhályog és
• a cukorbetegség.

Hirtelen látásromlás

A hirtelen romló látás háttérben meghúzódó súlyos betegség is állhat. Ezek az állapotok a stroke-tól, a retinaleváláson át az akut glaukómáig terjedhetnek. Ha gyors látásminőség-változást tapasztal, minél hamarabb forduljon szemész szakorvoshoz!

Előfordulhat, hogy foltos látást vagy vibrálást tapasztal - ezeket okozhatja többek között a hátsó üvegtesti határhártya leválása is, amely azonnali kezelést igényel, mivel az állapot súlyos, és tartós látásvesztéshez is vezethet.

A látáskárosodás gyakori típusai:

Látótérkiesés, perifériális látás sérülése

A látótér az a teljes terület, amelyet magunk körül vizuálisan érzékelünk. Elvesztése akkor következik be, ha a látómező bármely része károsodik, akár a periférián, akár a centrális részben. A látótérkiesésnek számos különböző oka van, és a típusa attól függ, hogy az agy és a szemek közti útvonal, illetve az idegpályák melyik része sérült. A leggyakoribb tünet a homályos látás vagy a látás teljes elvesztése, sok esetben viszont, mivel az egyik szem kompenzálja a másik szem látótér-problémáját, a beteg semmit sem érzékel a gondokból.

Extrém fényérzékenység

Extrém fényérzékenységről akkor beszélünk, amikor a normál megvilágítási szintek túlterhelik a látórendszert, és elmosódott képet és/vagy káprázást eredményeznek. A szélsőséges fényérzékenységben szenvedő emberek a viszonylag normális megvilágítási szintektől is fájdalmat vagy kellemetlenséget érezhetnek.

Szürkületi vakság

A szürkületi vakság azt eredményezi, hogy az érintett éjszaka nem lehet lát a szabadban a csillag- vagy holdfényben, de a gyengén megvilágított belső terekben, például moziban vagy étteremben sem.

Homályos látás

Homályos látás esetén a látás élességében lép fel probléma, emiatt a fókuszolás nehezen megy akár egy kisebb területet, akár a teljes látómezőt érintően. A jelenség fokozatosan is kialakulhat, de hirtelen is felléphet bizonyos betegségek miatt. Homályos látás következtében a közel- és a távolbalátás még a lehető legjobb hagyományos szemüvegkorrekció mellett is fókuszálatlannak tűnhet.

A homályos látást ezek a szemészeti állapotok okozhatják a látásromlás okai fejezetnél felsoroltakon kívül:

• a szaruhártya károsodása;
• a szemet érintő valamilyen fertőzés, gyulladás;
• a retinával kapcsolatos problémák, mint például a diabéteszes retinopátia és
• a szem (mechanikai) sérülése.

A látásromlás okai közül a leggyakoribbakat, a fénytörési hibákat a legtöbb esetben kitűnően lehet korrigálni a megfelelő szemüveggel, kontaktlencsével, amelyeket látásvizsgálat után optometrista szakember ír fel részünkre. Felnőttkorban érdemes kétévente ellenőrizni a látásunkat. Ha a rendszeres látásvizsgálat során az optometrista betegségre utaló elváltozást észlel, azonnal szemészorvoshoz irányít bennünket. Egy átlagos látásvizsgálat mindössze 15-20 percig tart, és teljesen fájdalommentes. További kérdés esetén, kérjük foglaljon időpontot látásvizsgálatra.

Pár krónikus betegség - például a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a zöldhályog (glaukóma) és szürkehályog, - megléte esetén viszont már évente szükséges lehet szemészeti szakrendelésre menni.