A látásromlás okai és tünetei
A látásromlás kezelése elsődleges fontosságú szemünk egészségének megőrzésében, hiszen számos betegségre utaló jel megbújhat a tünetek mögött. Fontos, hogy ne legyintsünk a problémára, mert az időben észlelt látásromlás nagyban javíthat életminőségünkön. Mi állhat a látásromlás hátterében? Mire ügyeljünk?
A látásromlás okai
A látásromlás okai közül a leggyakoribbak a fénytörési hibák:
- a rövidlátás,
- a távollátás,
- az asztigmatizmus (kontúrtalan látás) és
- a 40-50 éves kor között jelentkező presbyopia (öregszeműség),
amelyek szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálhatók.
A tüneteket a következő betegségek is kiválthatják:
- a magas vérnyomás,
- a szklerózis multiplex,
- a makula degeneráció (sárgafolt-sorvadás),
- a szürkehályog,
- a zöldhályog és
- a cukorbetegség.
Hirtelen látásromlás
A hirtelen romló látás háttérben meghúzódó súlyos betegség is állhat. Ezek az állapotok a stroke-tól, a retinaleváláson át az akut glaukómáig terjedhetnek. Ha gyors látásminőség-változást tapasztal, minél hamarabb forduljon szemész szakorvoshoz!
Látászavar: vibrálás, foltos látás, látótérkiesés, homályos látás
Előfordulhat, hogy foltos látást vagy vibrálást tapasztal - ezeket okozhatja többek között a hátsó üvegtesti határhártya leválása is, amely azonnali kezelést igényel, mivel az állapot súlyos, és tartós látásvesztéshez is vezethet.
A látászavar fajtái
A látáskárosodás gyakori típusai:
Látótérkiesés, perifériális látás sérülése
A látótér az a teljes terület, amelyet magunk körül vizuálisan érzékelünk. Elvesztése akkor következik be, ha a látómező bármely része károsodik, akár a periférián, akár a centrális részben. A látótérkiesésnek számos különböző oka van, és a típusa attól függ, hogy az agy és a szemek közti útvonal, illetve az idegpályák melyik része sérült. A leggyakoribb tünet a homályos látás vagy a látás teljes elvesztése, sok esetben viszont, mivel az egyik szem kompenzálja a másik szem látótér-problémáját, a beteg semmit sem érzékel a gondokból.
Extrém fényérzékenység
Extrém fényérzékenységről akkor beszélünk, amikor a normál megvilágítási szintek túlterhelik a látórendszert, és elmosódott képet és/vagy káprázást eredményeznek. A szélsőséges fényérzékenységben szenvedő emberek a viszonylag normális megvilágítási szintektől is fájdalmat vagy kellemetlenséget érezhetnek.
Szürkületi vakság
A szürkületi vakság azt eredményezi, hogy az érintett éjszaka nem lehet lát a szabadban a csillag- vagy holdfényben, de a gyengén megvilágított belső terekben, például moziban vagy étteremben sem.
Homályos látás
Homályos látás esetén a látás élességében lép fel probléma, emiatt a fókuszolás nehezen megy akár egy kisebb területet, akár a teljes látómezőt érintően. A jelenség fokozatosan is kialakulhat, de hirtelen is felléphet bizonyos betegségek miatt. Homályos látás következtében a közel- és a távolbalátás még a lehető legjobb hagyományos szemüvegkorrekció mellett is fókuszálatlannak tűnhet.
A homályos látás okai
A homályos látást ezek a szemészeti állapotok okozhatják a látásromlás okai fejezetnél felsoroltakon kívül:
- a szaruhártya károsodása;
- a szemet érintő valamilyen fertőzés, gyulladás;
- a retinával kapcsolatos problémák, mint például a diabéteszes retinopátia és
- a szem (mechanikai) sérülése.
Látásvizsgálat látásproblémák esetén
A látásromlás okai közül a leggyakoribbakat, a fénytörési hibákat a legtöbb esetben kitűnően lehet korrigálni a megfelelő szemüveggel, kontaktlencsével, amelyeket látásvizsgálat után optometrista szakember ír fel részünkre. Felnőttkorban érdemes kétévente ellenőrizni a látásunkat. Ha a rendszeres látásvizsgálat során az optometrista betegségre utaló elváltozást észlel, azonnal szemészorvoshoz irányít bennünket. Egy átlagos látásvizsgálat mindössze 15-20 percig tart, és teljesen fájdalommentes. További kérdés esetén, kérjük foglaljon időpontot látásvizsgálatra.
Pár krónikus betegség - például a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, a zöldhályog (glaukóma) és szürkehályog, - megléte esetén viszont már évente szükséges lehet szemészeti szakrendelésre menni.